Pages Menu
TwitterRssFacebook
Categories Menu

Posted on már 19, 2017 in Nincs Kategorizálva

Második hely a Bánka-Rakaczki emléktornán!

Második hely a Bánka-Rakaczki emléktornán!

2017 március 18.-án immár másodszor, ezúttal Miskolcon találkoztak a szurkolói közösségek csapatai. A cél ismét az volt, hogy megemlékezzenek a két, fiatalon elhunyt labdarúgóról, az újpesti Bánka Kristófról és a miskolci Rakaczki Bencéről. A mezőny immár 12 csapatból állt, a Gyirmót kivételével a teljes Nb1 képviselve volt, 12. szereplőként a Szolnoki Olaj tábora próbált szerencsét.

Az UTE Baráti Kör a tavalyi sikeres rendezés után ezúttal kisebb teherrel érkezett Borsodba, hiszen “mindössze” jól kellett szerepelni a tornán, ami azt jelentette, hogy minimum meg kellett ismételni a tavalyi ezüstérmes szereplést. Csapatunk a “C” jelű csoportba kapott besorolást a Videoton, a Szolnok és a Vasas mellé. Érdekesség, hogy az angyalföldiekkel tavaly is egy kvartettben voltunk. Az “A” jelű négyesben a két borsodi csapat mellett a Debrecen és a Kispest szerepelt, még a “B”-ben a három zöld-fehér brigád (Haladás, Paks, FTC) mellé a címvédő MTK került.

A mieink a Szolnok ellen kezdtek és magabiztosan le is győzték azokat. A második meccsen a Vasast komolyan meg is soroztuk (11-2), s a csoportgyőzelemről, egyben a további párosításról döntő meccsen a fehérváriak ellen is begyűjtöttük a 3 pontot (5-3) fordulatos meccsen. A piros-kékek vezettek háromszor is, de a végére már csak mi tudtunk a hálóba találni, így 100%-os teljesítménnyel léptünk tovább, ahol a reggeli csoport 2. helyezettje, a Mezőkövesd várt ránk. Érdekesség, hogy a matyóföldiek soraiban szerepelt a torna egyetlen hölgy tagja, aki nagyon szimpatikusan és harcosan küzdött csapata színeiért.

A mérkőzésen hamar 3 gólos előnyt szereztünk, s úgy lett szoros, hogy az utolsó percekben valamint pillanatban kaptunk egy gólt, így a vége 3-2 lett a javunkra. Ezzel résztvevői lettünk a hármas döntőnek, ahova elkísért bennünket az FTC-t kiverő Videoton és a Halit legyőző Diósgyőr is.

Először a Vidivel küzdöttünk meg, és 1-0-ra vezettünk is, de hamar fordítottak a fehérváriak. Gyorsan peregtek a percek, de sokáig nem tudtunk a kapuba találni, pedig helyzet akadt bőven. Végül a dudaszó előtti pillanatban Zoufal Nándor csúsztatott a hálóba egy felívelt labdát, így büntetőpárbajra mentettük a találkozót. Elsősorban kapusunknak, Csikós Gergelynek köszönhetően hoztuk a győzelmet. A 2. meccsen a Diósgyőr megverte a Videotont, majd a 3. találkozón, mely végül döntővé vált a két rendező között, a hazaiak győztek. Ezzel megismételtük a tavalyi teljesítményünket, hiszen ismét az ezüstöt szereztük meg, de idén egy sokkal erősebb mezőnyben. Hasonlóság, hogy idén is egy lila, nevezetesen Domoszlai László kapta (Rakaczki Tamással megosztva) kapta a gólkirályi címet. (Tavaly Jávor István)

A fantasztikus légkörű, profin megszervezett eseménytől úgy búcsúztak a résztvevők, hogy együtt harsogták a “focihimnusszá” emelkedett Soho party számot, “az éjjel soha nem érhet véget” kezdetűt.

17353630_1126210257501416_4827863936742251182_n

Csapatunk tagjai voltak:

Álló sor balról: Zoufal Nándor, Farkas Gyula, Vajda Miklós, Csikós Gergely, Takács László, Szokolyai Gyula, Sontra Tamás, Borsche Gábor

Guggolnak: Domoszlai László, Jurácsik Mátyás, Kalocsai György, Dr. Somos András, Kéki Tamás, Molnár Géza

20170318_134506